Miért ne lehetne vitatkozni a külhoni cigányság ügyéről?

2017. július 27. 11:48

Nem fogadható el a kérdések feltevését megtiltó megmondóemberek önkényeskedése.

2017. július 27. 11:48
Szalai Zoltán
Mandiner

Tamás Gáspár Miklós (TGM) a minap megköszönte az Indexnek, hogy „egyáltalán tudósított Balog tiszteletes úr iszonyatos szónoklatáról”.

Tusnádfürdőn nem beszélt másról Balog Zoltán (e sorok írója ott volt az említett beszélgetésen), mint hogy a külhoni oktatáspolitika kialakításakor el kell dönteni, hogyan viszonyuljunk a nagy lélekszámú, magyar ajkú, határon túli cigánysághoz. Bevonjuk-e őket oktatáspolitikánkba (borítékolom a választ, be fogjuk őket vonni), és ha igen, milyen koncepció mentén?

TGM szerint már a kérdés felvetése is iszonyú, az alternatívák felvázolása (szegregált vagy integrált oktatás) pedig rasszizmus.

Utoljára ilyen szintű egysíkú arroganciát az SZDSZ kormányzása és Magyar Bálint oktatási minisztersége alatt hallhattunk. Meg is lett az eredménye: tigrises gárdamellény, csíkos zoknis bakancsok, brutális cigánygyilkosságok, szélsőjobbos párt a parlamentben. (Az persze külön szórakoztató, ahogy az egykori rasszista hordószónokok ma az Országgyűlésben mosdatják a migránsokat felelőtlen módon fuvarozó civil szervezeteket.)

Zárjunk rövidre még egy ide kapcsolódó csúsztatást: ez a TGM által felvázolt szemlélet az a liberális államfelfogás, amellyel szemben mindenkinek kedve támad illiberálissá válni, ennyi és nem több.

Kedves olvasó, kérlek, ne fogadd el a kérdések feltevését megtiltó megmondóemberek önkényeskedését.

Ne fogadd el a válaszok megfontolásának tilalmát.

Ne fogadd el az abszolút igazságokat, hogy az egyik alternatíva (integrált oktatás) csak jó lehet, a másik (szegregált) csak rossz.

Van olyan környezet, kor és társadalmi helyzet, amikor az egyiket, van, amikor a másikat, és van (legtöbbször), amikor ezek ötvözetét kell alkalmazni.

Amit Balog Zoltán mondott, azzal nincs baj. Igenis gondolkodni kell arról, hogy mi legyen a határon túli magyar ajkú cigánysággal, és nem rasszistázni kell egyből, mint a kilencvenes évek mélyén.

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csurcsányi
2017. július 28. 10:09
Az a baj,hogy a balliberálisok szerint a székelyek magyarul beszélő románok,addig a szlovák cigány az már magyarnak számít mert beszél magyarul is.
Onurisz
2017. július 28. 09:31
TGM-re nem érdemes szót vesztegetni, mert - "elvtársaihoz" hasonlóan - cigányügyben és migránsügyben a fajozáson és rasszozáson kívül másra nem képes. Ezek a bősz rasszistázók és szegregálásozók azt nem értik, hogy a cigánytársadalom túlnyomó többsége szociológiai értelemben roncstársadalom. Ez azt jelenti, hogy nincs értékrendje és etikája, amelyhez, mint belső mércéhez és lelkiismerethez, illetve közösségi rendhez igazítaná a viselkedését. A valóságos kérdés nem a "jogaikról" szól, hanem arról, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel lehet a hiányzó zsinórmértéket beléjük plántálni és mennyi idő alatt. Kényszerrel, mintaadással, szociális jelenléttel, iskolán keresztül, felnőttképzéssel, a nyomortelepeik felszámolásával, szétköltöztetéssel, célzott természetbeni támogatásokkal (kertgondozási, állattartási programok, stb.), a kiemelkedett, képzett cigányok munkaadóként való megjelenésének támogatásával, egyházi aktivitással, ehhez hasonlókkal. Az a probléma, hogy mindez sokba kerül és nagyon lassú, több nemzedéknyi időt igénylő folyamat. A határon túli magyarul beszélő cigánysággal kapcsolatban pedig két nagyon nagy probléma van. Az egyik az, hogy sokkal rosszabb anyagi és mentális állapotban vannak, mint a hazai cigányság. A hazai cigányság többsége már tudja és érti, mi az elvárása velük szemben a többségi társadalomnak, ha még nem is képes megvalósítani. Ez a réteg nem áll már messze a felzárkózáshoz (ha megkapnák a koncentrált állami segítséget, akkor 20-30 év) és ha sikerül, az hatalmas húzóerő lesz a többieknek. A határon túliak viszont még mindig totális roncstársadalomként élnek. Ne hazudjunk magunknak - emiatt beszélnek még mindig magyarul. A másik probléma az, hogy idegen államok területén a magyar hatóságoknak nincsenek hatáskörei, a felsorolt beavatkozásokhoz pedig erre lenne szükség. Marad az átköltöztetésük Magyarországra. Kérdéses, hogyan lehetne őket erre rávenni, mennyibe kerülne és mekkora társadalmi-politikai támogatást lehetne ehhez szerezni? Szinte kizárt, hogy a tömeges, teljes pereputtyos átköltöztetés eredményre vezetne és támogatásra lelne. A gyermekeik ösztöndíjas magyarországi iskoláztatásával lehetne próbálkozni.
tango47
2017. július 27. 23:37
TGM már önmaga paródiájává vált. Már egy szavát sem lehet komolyan venni.
Rugo
2017. július 27. 18:42
A cigányok külön etnikumot képeznek. Mások! Inkább a külföldre menekülő magyar fiatalokkal foglalkozzatok!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!